Hány olyan történetet hallottam már, hogy a matek miatt kellett pályát módosítania egy fiatalnak:
 

- Matektanár szeretett volna lenni egyik ismerősöm, de mivel emelt szintű matek kellett volna hozzá, és senki nem vállalta a felkészítést, más irányba ment továbbtanulni.

- Mérnöki kart kezdte el egy másik, de a matek miatt kimaradt.

- Van, aki már középiskolából sem meri az erősebbet választani, mert elhiszi, hogy ő hülye a matekhoz.

- Van olyan felnőtt 40-es ismerősöm, akit már diákként is a műszaki dolgok érdekelték igazán, de nem ment neki a matek, és így énektanárnak tanult tovább. Egyetlen énekórát sem tartott, és még ma is keresi az igazi helyét.


Milyen jó lett volna, ha annak idején valami tündér belevarázsolta volna a fejébe a matekot, és nem kellett volna ekkora vargabetűt leírnia, hanem azzal foglalkozhatna, ami már diákként is érdekelte.

Mi pontosan erre a varázslatra vállalkozunk...

Állítjuk, hogy bárki képes jó eredményt elérni matekból! Na jó, igazából nem varázslat, mert kell hozzá az is, hogy a gyermek és szülő akarja, és valamennyi energiát is fektessen bele. De a Matek Oázisban sok ezer szülő és diák tapasztalata alapján tudjuk, hogy a gyerekek csodákat tudnak megélni matekból, ha megfelelő módszerrel tanítjuk őket. Ha hagyjuk gondolkodni a gyermeket a saját tempójában, és lépésről lépésre vezetjük a gondolati lépéseken, közben rendszeresen visszakérdezve, hamarosan azt fogja érezni, hogy „jé, hát ez nem is nehéz!”.

Matekórákon hogyan lehetséges ez?

Van már olyan iskola, ahol tanárhiány miatt a gyerekeket egyes matekórákon beültetik a számítógép elé egy fülhallgatóval, és az a matekóra, hogy tanulnak a Matek Oázis programmal. Az iskolavezetés nagyon hálás az anyagainkért, mert így a gyerekek mind ütemesen tudnak haladni.

Viszont frontális matekórákon, a szokványos keretek között ezt nem lehet megoldani, mert mindenkinek más a gondolkodási sebessége, és így a lassúbbak nem igazán tudnak kibontakozni matek órákon, folyton az az érzésük, hogy le vannak maradva. Pedig attól, hogy valaki lassabban gondolkodik, még lehet, hogy messzebbre jut, erre is számtalan példát láttam már.

Senki ne kallódjon el!

Azt mondják, hogy az a fiú például, aki szeretett kiskorában legózni, annak jók a műszaki, természettudományos, matekos képességei. Ennélfogva kitűnő mérnök, építész, műszaki szakember lehetne. Ehhez képest alig jelentkeznek ma ilyen irányokba. És ennek egyik legfőbb oka, hogy már általános iskolában elbizonytalanodnak, és elhiszik, hogy a matek nem nekik való.


Mi azt szeretnénk, ha ezek a gyerekek nem kallódnának el, ha senkinek nem kellene lemondania az álmairól azért, mert nem megy jól a matek! Nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy valaki 5-öst érjen el!

Ebben tudunk nektek segíteni. Kattints ide a tananyagokhoz, hogy ne legyen soha akadály a matek!

 

– B. Békési Bea –