Ma reggel 8 órakor rendben megkezdődtek a matematika írásbelik a középiskolákban, rendkívüli eseményről nem érkezett hír – jelezte az oktatási tárca. Középszinten több mint ezer helyszínen 83.340 diák, emelt szinten pedig 3.206 vizsgázó izzadt az elmúlt órákban. Középszinten először az I. feladatlapot kellett megoldani (erre 45 percet adtak), majd a II. feladatlap következett, erre 135 perc állt rendelkezésre. Az első kör mindig az alapfogalmaké, ezen akadály teljesítéséhez már a szorgalom is sokat számít. A második feladatsor keményebb dió, de legalább ad némi mozgásteret: az összetett példák közül egy passzolható. Aki az emelt szintű lécet kívánja átugrani, annak további egy órán át tarthat a küzdelem. Függvénytáblázatot, körzőt, vonalzót, szögmérőt mindenki használhat, de számológépből csak olyat, ami szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas.

Gyorsfejszámolók előnyben

Ha a tavalyi vizsgakérdésekből indulunk ki, nem túl szépek a kilátások. Akkor már az első rész feladatai is meglehetősen nehezek voltak. Számos feladatban több lépést is át kellett gondolni, néhány eredményt számegyenesen is ábrázolni kellett, ami nem egyszerű annak fényében, hogy tizenkét kérdésre negyvenöt perc állt rendelkezésre. Vagyis 3,75 perc jutott egy feladatra. Az összetett fordulóban szintén rengeteg kérdés volt, köztük nem kevés kimondottan csavarosan megfogalmazott – százalékszámításnál, kombinatorikánál - ezeken sokan elbuktak. A szöveges feladatnál számjegyek és számjegyek felcserélése okozott nehéz perceket az átlagos képességű tanulóknak.

Sokan hónapok óta járnak magántanárhoz, hogy ma megkönnyebbülve állhassanak fel a padból, mások az utolsó pillanatban kaptak észbe; még három nappal ezelőtt is voltak új regisztrálók a netes távoktatásban érettségire felkészítő honlapokon (volt, ahol adtak 50 százalékos kedvezményt „Last minute” csomagban). Az átlagos gyereknek túl magas az a szint, amin ma tanítják ezt a tárgyat – mondta Baloghné Békési Beáta matematikatanár. Hozzátette, olyan kiemelt absztrakciós képességeket igényel, amivel kevesen rendelkeznek. Már az általános iskolától kezdve irreális a tempó, ami sokaknak okoz frusztrációt, egész életre elvéve a kedvüket a matektól. A tanárnő szerint egyébként a gyerekek legfeljebb 10 százalékának van kimondottan „matekos agya”, „a tanterveink mégis nekik szólnak”. „A legtöbb embernek nem lesz szüksége ilyen elmélyült matematikai ismeretekre élete során, hogy nálunk mégis miért ragaszkodnak ehhez, őszintén nem tudom. Bár elvileg volt egy nagy tantárgyreform, de szinte csak annyi változott, hogy a bonyolultabb egyenleteket kivették a tantervből” – tette hozzá.

Világbajnok eminensek

A nagy mumusok maradtak. A legtöbb gyereknek ilyen például a trigonometria, a koordinátageometria vagy az exponenciális logaritmus témaköre. A jobbak lubickolnak az efféle kihívásokban, a gyengébb képességűeknek viszont igazi rémálom – már ha nincs idő arra, hogy addig ismételjenek, amíg meg nem értik az alapokat. Hagyni kellene, hogy a kezdeteknél megtanuljanak számolni, hogy megérjen bennük a logikus gondolkodás – mondta Baloghné Békési Beáta, aki azt azért elismeri, hogy a kimondottan tehetséges magyar diákok világviszonylatban is élen járnak. "Őket nagyon jól képzik, mivel versenyeztetésben jók vagyunk."

Az egyetemnek tanulnak

A matematika érettségi vizsga nem olyan talányos, mint tegnap a magyar volt. Még valószínűségszámításból sem kell különösen jónak lennünk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: van benne statisztika, függvényanalízis, aritmetika, halmazelmélet. A koordinátageometria különleges csemegének számít, az tehát kérdéses. Az általunk megkérdezett szaktanárok egyetértettek abban, hogy 2005, vagyis a kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta egyre nehezedtek a feladatsorok. Jelentős könnyítésre ma sem számíthattunk, különösen azért, mert az itt kapott pontokon múlnak a főiskolai és egyetemi felvételik. Vagyis az érettségi vizsgának kellően összetettnek kell lennie ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan differenciálni nyolcvanezer, a jelek szerint igencsak eltérő képességű diák között.